2016. május 20., péntek

Bodnár Dávid ~ "Ha nem élvezettel csinálnám már feladtam volna."

Akik Budapest és Eger színpadjain megfordultak, szinte biztos, hogy már találkoztak Bodnár Dávid nevével. Dávid már hosszú évek óta jelen van a magyar underground könnyűzene világában és számos hazai és külföldi zenekar is köszönheti már neki a promó és koncert fotóit is egyaránt. Na de hogy ki ő valójában és mi az ő története?



Köszöntelek Dávid a Blackbird Music Blog oldalán.
A képeid arról árulkodnak hogy már hosszú évek óta foglalkozol fényképezéssel. Hol és mikor kezdődött el az utad?

Szia!
Először is köszönöm neked, hogy megkerestél! Körülbelül 10 éve kezdett jobban érdekelni a fotózás de már pici koromban is érdekeltek azok a dolgok aminek lencséjük van legyen az távcső, fényképezőgép.. Aztán egy zenekari próbán jobban érdekelt az, hogy magunkról csináljak fotókat, mint az, hogy jól fogok e le egy akkordot. Valahogy így kezdődött! Az első digitális gépem egy pici kompakt Canon PowerShot A530 volt 5 egész megapixellel.. a lényeg nekem az volt, hogy legyen rajta teljes manuális funkció.
De ha a komolyabb része érdekel, az egy Nikon D5000 volt amit 2010-ben vettem. Hobbi célból kisérletezésre és családi események megörökítésére.

Gondolom most már komoly eszköztárat sikerült felhalmoznod. Milyen technikával dolgozol?
Kicsit komolyabbal, Canon 6D-vel dolgozok és egy kisebb (de az igényeimet kielégítő) objektív parkkal. De mindig lehet fejleszteni, itt nincs megállás, egyedül az ember pénztárcája szabhat határokat. Azért fotóztam és fotózok filmes géppel is egy Canon AE-1-et használok erre a célra.

Általában a koncert fotóidat ismerik az emberek, de rengeteg más témával is foglalkozol.
Igen, legtöbben a koncert fotók által ismertek meg, ami legfőképp magam szórakoztatására alakult ki és, hogy a számomra többet jelentő zenekarokról legyen képi emlékem. Ez persze már kinőtte kicsit magát. :)
Nagyon szeretem a kreatív portré fotózásokat, ha épp időm engedi, ugyanakkor fotózok esküvőkön, rendezvényeken, különböző márkáknak promóciós anyagokat. (pl.: PiStyle, Grindrise clothing amennyiben a reklám helye megengedett.)
Illetve ha jut egy kis idő magamra akkor próbálok könnyíteni a lelkemen és kint a természetben, vagy az utcán.. próbálok hangulatokat elkapni.. megörökíteni.

Számodra ez még mindig csak hobbi vagy a fotózás a megélhetésed? Is-is. Nehéz, a kérdés is és megválaszolni is. De talán egyszerűbb, ha azt mondom ebből próbálok megélni. Épp tanulom a szakmát, és sok pozitív hatás ér (amit nem minden esetben tudok még feldolgozni) .. talán van rá némi esély, hogy megéljek majd belőle.

A zene szeretete egyértelműen adta, hogy a kedvenc zenekaraidat színpadon megörökíted?
Igen egy idő után egyértelmű volt, haza mentem koncertről.. másnap éledeztem.. és újra át akartam élni.. ha csak képeken is vagy bármilyen formában. Így egyszer levittem a gépem.. és onnan elindult a folyamat. 2011-ben Egerben az Egrix-ben (sajnos bezárt már egy ideje) Téveszme koncertet fotóztam először! Ők voltak azok, akikért érdemes lett volna összetöretni a gépet akár első alkalomkor.

Sok zenekar koncertjein visszatérő vendégként látlak. Kik azok, akiket a legszívesebben fotózol?
Mivel úgy indult az egész, hogy a kedvenceimet kezdtem el fotózni, így a mai napig őket fotózom a legszívesebben, (Téveszme, PETOFI, Anchorless Bodies, TSO, vagy akár nemzetközi szinten, Birds in Row, Architects, Defeater.) de egyre több ígéretes és tehetséges zenekart ismerek meg az által, hogy próbálok eljutni sok koncertre.
Illetve nagyon sok ismerősöm, barátom zenél, így az ő koncertjeiken is szívesen fotózok. Ha csak egy újonnan alakult zenekart említhetnék az a nemecsek Egerből. Hatalmas energiát szabadítottak fel a bemutatkozó koncertjükön és imádtam fotózni.

Az ugrabugrálós, mozgolódós csapatokat nem lehet egyszerű lencsevégre kapni. Biztos van néhány vicces sztorid… :)
Néha inkább veszélyes mint vicces! :)
Mivel szeretek minél közelebbi képet adni az érzésről ami uralkodik egy klub koncerten így elkerülhetetlen, hogy néha én is részese legyek egy pogónak, mosh-pitnek. Volt már hogy repült felém egy srác, de az objektíven keresztül nem lehetett felmérni a távolságot így aztán páros lábbal rúgta le a vakut a gépről, vagy épp vágtak már falhoz amit egy objektívem bánt. De hangulatos tud lenni amikor a tömeg felkapja a frontembert és van aki ezt megörökíti. Volt már hogy egyszerre védtem az ütésektől a gépet és egy lány testi épségét. S persze volt, hogy Tóth Gergő (Blind Myself) összekevert a PETOFI-s Lacikával (mert ő is elég jó képeket tol ha épp nem a gitárt nyúzza) és örült neki, hogy mégis el tudtam menni (pedig nem is) fotózni az egyik búcsú állomásukra.

Sajnos van egy olyan érzésem, hogy nagyon sok zenekar szinte elvárja, hogy mindig megjelenj a bulijaikon és mindig készíts képeket is. Aztán persze sokan el is felejtik megköszönni a munkádat és nem veszik figyelembe, hogy mindezt a minőséget INGYEN adod a csapatoknak… 
Ez egy ideig tényleg így volt, de újabban (lehet szerepet játszik, hogy megnyertem a 2015-ös talentométer koncert fotós pályázatát) több esetben nem marad hála nélkül a koncert fotózás sem. Aki, ahogy tud támogat, vagy egy koncert után felkér promóciós fotózásra. Nagyon kedves élményem volt az Acres (UK) zenekarral, Theo a gitáros egy nagyszerű zenész aki emellett fantasztikus képeket is készít. Ő az őszi koncertjük után nem győzött hálálkodni és azóta is tartjuk a kapcsolatot. Remek embert ismerhettem meg személyében.
De van a másik oldal is. Én ugyanúgy, ha tehetem támogatok zenekarokat vagy projekteket. Hisz mindenki rengeteg energiát, időt, pénzt tesz bele a saját dolgaiba és ha a támogatással egy kicsit is előrébb segítjük a másikat az jó érzés tud lenni. Neki is, nekem is.

Tervezel ilyen téren még tovább fejlődni? Új dolgokat kipróbálni, akár videókkal foglalkozni?
Fejlődni mindenképp!
Szerintem még sehol sem tartok. Illetve mindig van hova fejlődni. Vannak ötleteim terveim, de mindent a maga idejében. A videózást mindenesetre meghagyom annak aki profi benne. Nem szeretnék nagyon átpártolni videóra, persze videós ötletem is van egy kettő amit biztos, hogy meg fogok valósítani a későbbiekben. De komolyabban nem szeretnék vele foglalkozni.

Te egyébként játszol vagy játszottál valaha valamilyen hangszeren?
Ezt a kérdést rövidre zárnám, így is hosszú sorokat hagyok magam után. Általános suliban pianínón tanultam játszani. Amit hamar feladtam. (már bánom) S voltak zenekaros szárnypróbálgatások is, a hangszer pedig a gitár volt.

Köszönöm szépen hogy itt voltál velem. Kívánom hogy még sok éven át legyél jelen a szférában és hogy élvezd továbbra is amit csinálsz. :)
Én köszönöm! Remélem nem voltam túl unalmas! Ha nem élvezettel csinálnám már feladtam volna. Nem szabadultok még tőlem! :)

https://www.facebook.com/davidbodnarphotography

K.E. Lenhárd