2015. december 8., kedd

Orient Fall - Fractals

Pár héttel ezelőtt, november 28-án jelent meg az Orient Fall debütáló nagylemeze, a Fractals.
A srácok rengeteg időt, energiát és kreativitást öltek az LP elkészítésebe, ami végül megérte a fáradozást.
A lemezzel kapcsolatban a zenekar dobosa, Rókusz András válaszolt a kérdéseimre.

Üdvözöllek itt a Blackbrid Music Blog hasábjain! Tizenhárom dal megírása és felvétele nem kis feladat, főleg abban a stílusban, amit ti képviseltek. Mikor születtek meg az első hangok vagy dallamok?
Rókusz András: Szia! Üdvözüljük a Blackbird olvasóit, köszönjük a lehetőséget! Szerencsére nem volt nehéz összeszedni ennyi számot a nagylemezhez, a fejtörést inkább az okozta, hogy mit hagyjunk le róla. Volt olyan dal, aminek bár felvettük a hangszeres részét, de végül úgy döntöttünk, hogy nem illeszkedik eléggé az album folyamába és lehagytuk. Az előző kislemez megjelenése, vagyis 2011 decembere és 2013 nyara között több órányi anyag született, 2013 végére szűkítettük le ezt a mennyiséget a lemezen hallható számokra és onnantól csak ezek kidolgozására koncentráltunk.
A dalok közül a legérdekesebb történet talán az Ascend to the Throne című számunkhoz kötődik, ami már a bemutatkozó EP-n is szerepelt, de akkor még ugye instrumentálisan. Már a megszületése is izgalmas volt. Pont az énekesünk mesélte, hogy mindmáig emlékszik arra a napra, amikor a gitárosunk, Veszelei Dániel elküldte neki teljesen váratlanul a kottákat. Nehogy azt higgyétek, hogy csak egy dalrészletet, szinte egyben megvolt így a dal. Ő erősködött, hogy ezt próbán is el kéne játszani, onnantól kezdve pedig egyértelművé vált a sorsa. Az EP-t követően is azonban úgy érezte mindenki, egy olyan erős számról van szó, aminek méltó helye lenne a nagylemezen is, de nem akartuk még egyszer ugyanolyan verzióban megjelentetni, hanem amennyire csak tudtuk igyekeztük még jobbá tenni. Így az új felvezető rész mellett énekkel is kiegészült a dal, ráadásul Csongor Bálintot (Subscribe) is sikerült megnyernünk egy vendégszereplésre, aki óriásit énekel a szám közepén.

Első sorban ki felelős a dalok megírásáért?
R.A.: Igazából együtt is dolgozunk meg nem is. A zenekar úgy működik, hogy a gitárosok minden ötletüket - legyen az akár csak egy jó riff, de akár egy komplett szám is – lekottázzák, ráadásul úgy, hogy legtöbbször az adott ötlethez megírják a másik gitár, basszus és dobtémákat is. Ezután viszont a próbateremben közösen dolgozzuk ki a számokat, és mindenki a saját szája íze szerint formálja a részeit. A szövegeket az énekesünk, Krisztián írja, az énektémák általában a már nagyjából kész hangszeres alapokra születnek. Az alakuló számokat fel is demózzuk, például most a nagylemez esetében is szinte minden számból kidolgozott demónk volt, mire eljutottunk a felvételekig.

Úgy nagy általánosságban milyen témákat boncolgattok a lemez szövegvilágában?
R.A.: A lemezen központi téma az útkeresés, akár egyéni szemszögből, akár az egész emberiség szemszögéből. A szövegek elgondolkodtatnak arról, hogy a hol a helyünk a világban, és próbálnak segíteni, hogy hogyan találjuk meg azt. Az album egyáltalán nem indult konceptlemeznek, de valamennyire végül mégis az lett, úgy érezzük, hogy a szövegek szépen összeálltak egy nagy egésszé. Krisztián igyekezett olyan témákat megfogalmazni, amik a dalokat magukat is inspirálták és mindezt ötvözni azzal, amit a zenekar a világról gondol, hisz és remél. Szerencse csupán vagy sorsszerűség, de ez a legkisebb közös többszörös nálunk meglehetősen nagy halmaz.

Nagyon komoly teljesítmény, hogy mindent ti csináltatok. Hogy zajlottak a felvételek?
R.A.: Ahogy már az EP-nél is, itt is gyakorlatilag mindent mi vettünk fel és igyekeztünk tényleg mindent a saját kezünkben tartani. A nagy különbség ezúttal az élő dob használata volt, amit a Revolver Sound Studioban, Ferencz Zsoltival rögzítettünk. Ezután a gitár- és basszusfelvételek gitárosunknál, Erdőhegyi „Dark Side” Bálintnál zajlottak (aki most igyekszik beindítani saját házi stúdióját Dark Side Studios néven). Az énekfelvételekbe - megint csak az EP-hez hasonlóan - bevontuk producerként Csongor Bálintot, akivel remek munkakapcsolat alakult ki most is, sok ötlet végleges kidolgozásában volt a segítségünkre. Emellett sok énektémát magunk vettünk fel a próbatermünkben. A keverés és master teljes egészében Erdőhegyi Bálint munkája, nagyon büszkék vagyunk rá! Sok idő telt el vele, de úgy gondoljuk itthoni és nemzetközi szinten is megállja a helyét a hangzás. A sok idő pedig ennek az ára volt.

Gyönyörű lett a borító. Ezt is ti készítettétek el. Mit szimbolizál?
R.A.: Igen, az egész artwork Buzás Dániel és Krisztián munkája. A borító a számokhoz hasonlóan elég sokrétű. A címadó fraktálok több féle módon is megjelennek rajta, ezen kívül a labirintus az előbb említett útkeresést is szimbolizálja.

Terveztek egyébként fizikai megjelenést is?
R.A.: A mai helyzethez igazodva abszolút a digitális megjelenést helyezzük előtérbe, de tervezünk CD-kiadást is, ami egy exkluzív, gyűjtői, kézzel számozott verzió lesz. Minden szám mellé készült egy-egy kép is, ami hangulatában kapcsolódik az adott számhoz. Ezekből ugye láthattatok részleteket az album mellé készült YouTube-videóban. A fizikai megjelenésről hamarosan több részletet is megosztunk majd, de az biztos, hogy ínyencek előnyben, ugyanis nem egy hétköznapi kiadványra kell számítani.



Van három különleges vendégetek is az albumon. Miért pont őket választottátok?
R.A.: Csongor Bálint személye adta magát, hiszen együtt dolgoztunk vele a lemezen, de emellett a hangja is tökéletesen passzolt az Ascend to the Throne-hoz nem csak orgánumában, hanem azért is, mert emberileg is nagyon sok közös pont köt össze bennünket. Krisztián sokat beszélgetett vele azokról a személyes küzdelmekről, amik a dal szövegét inspirálták, e tekintetben rokonlelkek. Továbbá a Subscribe mindannyiunk számára nagyon meghatározó zenekar, boldogok vagyunk, hogy Bálint szerepel a lemezen!
A Silhoutte című számban Kovács Gábor énekel, akinek zenekara, az Orion Dawn ezidáig egészen kiváló anyagokat jelentetett meg. A számot a kezdetektől két énekhangra képzeltük el, amiből a vendéghangnak egy ilyen karakteres orgánumot kerestünk, mint Gáboré.
A What Is Past Is Prologue című dalhoz is már a megíráskor elképzeltük, hogy egy női énekhanggal szeretnénk zárni. Krisztián gyakorlatilag véletlenül talált rá a YouTube-on Földes Anett csatornájára, aki fantasztikus feldolgozásokat tesz föl. Az ő témájával méltó befejezést kapott a szám, és így a lemez is, arról nem is beszélve, hogy azóta is nagyon jó barátságot ápolunk vele és szép lassan az ő karrierje is beindulni látszik.

Végül hogy keveredtetek a GarageLive Records-hoz?
R.A.: A GarageLive Records vezetője, Jakab Zoltán által kerültünk a kiadóhoz. Zoli a zenekar régi ismerőse és jó barátja, már régebben, illetve a közelmúltban is sokat segített, elsősorban koncertszervezés terén. Ezért amikor megkeresett bennünket az ajánlatával nem sokat gondolkoztunk. Mindenképp olyan kiadót kerestünk, aki vállalja a lemez digitális terjesztését, ennek megfelelően a Fractals november 27-től kapható már szinte minden online zeneboltban. Köszönjük a GarageLive csapatának az eddigi segítséget!

Terveztek valami komolyabb lemezbemutató koncertet?
R.A.: Igen, először egy szűkebb körű, exkluzív lemezbemutatót tervezünk a közeljövőben, de utána szeretnénk egy nagyobb szabásút is egy komolyabb külföldi csapat előtt. Amint vannak konkrétumok ezzel kapcsolatban, jelentkezünk, de az biztos, hogy tavasztól sok koncertre számíthattok tőlünk! Köszönjük a lehetőséget!

Köszönöm szépen válaszaidat. Sok sikert kívánok nektek és remélem hamarosan újra találkozunk.

https://www.facebook.com/orientfall/
http://orientfall.bandcamp.com/
https://www.facebook.com/garagelivecom/


K.E. Lenhárd