2013. augusztus 20., kedd

Nagaarum/Guilthee ~ "Nem szokásunk visszanyúlogatni régi dolgainkhoz..."

Még annak idején, lassan két éve, amikor elkezdtem a blogot, T. G. avagy Nagaarum volt az egyik első interjú vendégem. Azóta nem egyszer olvashattatok interjúkat az új anyagaival vagy a zenevilág viszontagságaival kapcsolatban. Lássuk mi újság a Nagaarummal és a Guiltheevel.

Üdvözöllek kedves Nagaarum itt a Blackbird Music Blogon sokadjára is. Elég sok minden történt veled mióta nem beszéltünk... Hogyan foglalnád össze az elmúlt egy évedet?
Hahó Len!
Egy év az nálam bőven rengeteg... Hol is kezdjem. Mi van most? Augusztus? Nos az utóbbi egy évet mondjuk tavaly júliustól számítjuk, akkor azóta megjelent négy szólóanyagom, egy split közreműködésem a Dreams After Death-tel, ami terjedelme alapján akár egy egész lemez is lehet, és javában készül az új GuilThee lemez is.
Mellesleg a Washington államban élő Daniel Steven Oles is felkért, hogy a kisfilmjéhez írjak zenét. Ahhoz még csak egy promo video van, jelenleg az anyagi hátterét teremti elő a forgatásnak és színészeket próbál.

Leginkább a Dreams After Death split hátterére vagyok kíváncsi. Milyen volt együtt dolgozni Andrással?
Régóta készültem rá és volt pár akadályozó tényező, de nagyon élveztük. Leginkább azért, mert a splitünk két része úgy készült, hogy csak a legvégén mutattuk meg egymásnak, mikor már teljesen készen volt vele mindkettőnk. Az ő 35 perce nyitja, majd a negyedik dal közepénél van egy átfedés, ahol már én zenélek.



Na és mi a helyzet a másik négy szóló anyaggal? Volt köztük néhány érdekes darab. Ha jól emlékszem volt szó egy készülő improvizatív, élődobos anyagról is. 

A másik négy szólólemezből kettő az Oort és az Oort II.
Az Oort során éreztem életem eddigi legdurvább ihletét. Az a lemez két hét alatt készült el a nulláról a netes megjelenésig. Egyik nap úgy keltem fel, hogy az Oort felhő jutott az eszembe, ami ugye a Naprendszert körülölelő egy-két fényév átmérőjű üstökösmag - búra.
Fingon nincs, mi vezérelte akkor az ujjaimat, de leültem, és csak jöttek a témák a gitárból, aztán a szintetizátorból és már rajzoltam is meg a dobot. Utána jött az Oort második része, ahol egy kicsit időztem, főleg a Sedna dallal. Az egy nagy ötlet nagyon nehéz megvalósítása.
Utána két dark ambient cucc jött, amiket szintén nagyon élveztem csinálni, mivel nem kötöttek zenei szabályok. Az Oort-okat ugyebár eleve doomosra akartam, viszont a Lombotómián és a Belaja Tajgán irgalmatlanul elengedtem magam.
Az improvizatív, reccsent black anyag egyelőre várat magára, mert most a GuilThee-vel kell foglalkozzak. De ahhoz már fel van ütve a dob. A GuilThee-hez is, csak ez utóbbit profi stúdióban vettük, és kiművelt hangzása lesz, a nekroblack Nagaarum anyag meg nemhogy keveretlen lesz, de pontatlan is. Ugyanis nem fogom a hibáimat javítgatni rajta.

No igen, a Guilthee anyagot szerintem már sokan várják. Múltkor beszélgettünk a zenekarról és említetted, hogy a Lustration-t tartják az eddigi legjobb lemezeteknek. Visszanyúltok majd az ottani dolgaitokhoz, vagy valami egészen újat próbáltok hozni?
Nem szokásunk visszanyúlogatni régi dolgainkhoz, viszont valószínű, hogy akaratlanul is megjelennek korábbi jellemző dolgaink, hiszen ezt lehetetlen irányítani. Illetve lehet. Mondjuk producerrel, de a produceres lemezkészítés abszolút távol áll tőlünk. Nem sok dolgot jelenthetek ki előre, de ha valaha a GuilThee ismertebb banda lesz, akkor sem fogunk ilyent csinálni.
Szóval ez megint egy olyan lemez lesz, amilyent még nem csináltunk. Már eleve az élő dobok miatt is. Bár a mai dobszemplerek már olyanok, amiken nem hallod meg, hogy nem élő, és mi a GuilThee-vel nagyjából ezt meg is tudtuk így csinálni, mégis úgy érzem, hogy csak most tudtam ténylegesen megvalósítani azt a dobstílust, amit mindig is vissza szerettem volna hallani a banda anyagairól.

Koncertezni továbbra sem tudtok/akartok? 
Nekem semmi kedvem. De hogy mit hoz a jövő, azt ezzel kapcsolatban nem tudnám előre megmondani. Bár gitározom és basszerozok is, és minden GuilThee anyagon énekeltem is többet - keveset, a hangszeres technikám egyedül a dobbal van olyan szinten, ami a színpadon is működik, így nekem jutna a dobos szerep. Imádok dobolni, de a dob pakolás a hisztériát hozza belőlem elő. Ezen kívül utálok szar helyen aludni, szarul kajálni, utálom azt érezni, hogy csak arra kellünk, hogy jöjjön valami közönség, és utálok a saját koncertemen pénzért inni a sört, mivel a csaposnak fingja sincs, hogy én lennék az a pöcs, aki az előbb a
színpadon izzadt.
Tehát kösz, de erre nincs szükségem. A zenével kapcsolatban a kreatív rész érdekel. A színpadi bemutatás egy cseppet sem. Egyedül a GuilThee többi tagja tud rábeszélni.

Ez az a hozzáállás ami miatt szeretlek rendszeresen meghívni egy-egy interjúra. Kimondod azt, ami valószínűleg az összes zenész fejében ott motoszkál időről időre. Mert hát a zenélés sajnos nem csak az alkotás öröméről szól és nem  mindig kapják meg a zenészek azt a figyelmet, amit megérdemelnének a sok gyakorlás, próba és munka után.
Talán másfél éve lehet, hogy készítettünk egy interjút a magyar zenevilágról. Mit gondolsz, azóta javult a helyzet?

Az egyetlen talpon maradt lap, a Hammer sem csinál semmit, csak tolja előre az évtizedes biztos befutók halál unalmas anyagait. No meg azokat a balek bandákat, akik belemennek a lappal együtt megjelenő CD-k kiadásába valamelyik kiadójukkal. Az egész lapnál néhány embert tudok tisztelni. Milán Pétert, mert van egy értékraedje és bár nem értek vele teljesen egyet ideológiai dolgokban, de azt kétségkívül tudja, hogy mi az érték a zenében. Lénárd Lászlót, mert működteti a hammerworld.hu-t ahol azért futtat kis bandákat is és fura zenei kísérleteket meglépni merészelőeket is.
Ugyanez egyébként él Milánra és Uzsekára is, akik a Sokkoló Extrában rólunk is írtak már nem egyszer. De az olyan szintű baromságokat, mint a Hammergirl vagy mi a rák volt, egyszerűen nem tudom hová tenni. Valamint, hogy minden lapszámban a pofámba röhög valamilyen rovatból Paksi Endre. Köszmá...

Az előbb említettél egy filmzenés projektet. Egészen pontosan miről van szó?
Egy, a Seattle University-n filmezést tanult amerikai fazon ír és rendez egy rövidke kis filmet angyal/démon témában, és már egy ideje figyeli a Nagaarummal leművelt zenei kísérleteimet. Megkeresett, én meg örömmel elvállaltam a dolgot.
(itt megtalálod a film trailerét: http://nagaarum.com/hirek.html)

Csak hogy a hangszermaszturbátor olvasók is kielégülhessenek... Készül neked egy nagyon különleges, egyedi gitár Sanyibácsinál. Mesélnél egy kicsit róla?
Haha! Nem bírod ki. :)
Hát legyen.
Nemrég kitaláltam, hogy érdekes kísérlet lenne, ha ötvöznénk a mélyre hangolt hangszerek orgánumát a világ legegyszerűbb felépítésével, a legósdibb hathúrossal.
Ezért felkerestem Papkeszin Kovács Sanyi bácsit, aki számos jó nevű zenésznek gyártott már speckó hangszereket. Pl Temesi Bercinek basszust vagy Bóta Balázsnak a Stonehenge-ből gitárokat.
Szóval szóltam neki, hogy kérnék egy Fender Telecaster kópiát, de olyant, amit H-ra lehet hangolni. Ehhez speckó szubszonik nyakat csinál.
A test és a nyak ugyanabból az anygból lesz, mint az eredeti Telecasterek, annyi különbséggel, hogy nála a fa legalább 10 éve szárad, így azokat le is körözi hangban. Természetesen az elektronikája, a húrláb, a potik, kulcsok, mintden eredeti gyári Fender lesz rajta. Egyediségét növeli viszont a dolognak, hogy a stratókhoz hasonlóan hajlatokat kértem rá, hogy kényelmesebb legyen játszani rajta hosszú távon.
Lassan el is készül. Már láttam a nyers kivágott fát és a kész nyakat.

Köszönöm ismét a válaszokat és jó munkát kívánok az új Guilthee és Nagaarum lemezekhez. :)Mi köszönjük! Én meg jó fülezést hozzájuk! Meg kellő óvatosságot!

https://www.facebook.com/nagaarumband?fref=ts
https://www.facebook.com/guilthee?fref=ts
http://nagaarum.com/
http://www.guilthee.com/



Len