2012. október 31., szerda

ScerrA ~ In Via

Sok Blackbird olvasó számára már ismerősen csenghet a ScerrA zenekar neve, hiszen már többször is feltűntek a blogon. Körülbelül egy éve lehet már hogy megismerkedtem ezzel a roppant ígéretes csapattal.  Nagyon nagy örömmel hallgattam meg újra és újra az előző két EP-t. Amikor bejelentették hogy hamarosan megjelenik az In Via, nagyon izgatott lettem.
Aztán egy héttel ezelőtt egy fárasztó nap után végre hazaértem és egy levél várt azt asztalomon. Amikor kinyitottam az In Via tiszteletpéldánya leskelődött rám a boríték aljáról... hihetetlenül nagy örömet okoztak nekem ezzel a srácok, úgyhogy gondoltam illene viszonoznom a gesztust. :) Tehát az eheti kritikám témája a Scerra - In Via.

Scerra - In Via 49:13
2012. Október 10.
Nail Records

01. Intro
02. Memento Mori
03. Tövistánc
04. A kohó
05. Boncoló
06. Ami jár
07. Változók
08. Függőség
09. Halálom
10. Állandók
11. Minden rendben
12. A gyertyák csontig égnek
13. Kolonc

Virágos Ádám: ének
Udvardi Ákos: gitár
Fekete Zsolt: basszusgitár
Schiller András: gitár
Barta László: dob


Általában amikor a kezembe veszek egy lemezt, az első dolgom kiszedni a kis szövegkönyvet hogy végig lapozzam. Az első dolog ami tetszett, az a vendéglista volt. Nagyon sok általam mélyen tisztelt zenész vett részt a lemez munkálatain. Veres Gábor, Pósfai József, Bencze Márton, Száraz Bence, Kis Zsolt.... hogy csak néhány nevet említsek.
Maga a design is kellemes. Egyszerű, de mégis nagyon elegáns. Nem tudom másképp megfogalmazni... "scerrás". :)
Aki az előző anyagokat hallgatta, az nagyjából tudja mire számítson, hiszen a Scerra nagyon sajátos, nagyon jellegzetes és egyedi stílussal bír. Enyhén progresszív, néhol klasszikus death-metalba hajló dallamos zene bőven teletömve szimfonikus, szinte gótikus elemekkel.
Ez a koncepció megmaradt az In Via-n is, viszont sokkal de sokkal letisztultabb, átgondoltabb formában. Nagyon egyedi megoldásokat hallottam például gitárügyileg. Nincsenek agyon tekerve a témák, de mégis nagyon fogósak. Ilyen téren a kedvencem talán a Halálom.
Ha már a hangszerekről van szó, külön dicséret jár a basszusgitárosnak is. Manapság kevés olyan zenét hallok a színtérről, amiről elmondhatom hogy van értelme a basszusnak. Itt viszont remekül a helyén volt és valószínűleg nagyon hiányozna ha nem lenne.
Szintén kiemelném a lemez szimfonikus részlegét is. Nincsenek unalmas, végtelenségig agyonnyüstölt hangszínek. A vonósok és a zongora szépen töltik ki az űrt olyan helyeken is, ahol nekem például eszembe sem jutott volna hogy talán oda illene egy-két új dallam. A szimfonikusok természetesen nem csak színesítenek a zenén, van ahol rájuk épül az egész dal és konkrét instrumentális átvezetők is hallhatók az In Via-n.
A lemez vokálügyileg is végtelenül színes. Alapvetően hörgés/károgás/kántálás jellemezi a számokat, de rengeteg a nőiének és több tiszta férfi hang is megszólal a vendégek jóvoltából. A dalszövegek néhány sor kivételével mind magyarok. Őrület, vágyak, halál, számvetés, gyönyörű és brutális költői képek jellemezik a sorokat. Mindenképp érdemes néhányszor átolvasni a szövegkönyvet, miközben pörög a korong. Mindig találhatsz valami újat. :)
Az album nagyon változatos és egyszerűen nem lehet hiány érzeted ha végig hallgattad. Egyik tétel sem unalmas és nem is hasonlít a többire. A Scerra zenekar neve, számomra már garancia a minőségre. Az In Via komoly esélyekkel indul majd a Blackbird 2012-es évértékelő listáján. :)

9,5/10

http://www.facebook.com/ScerrAOfficial?ref=ts&fref=ts
http://www.facebook.com/ScerrAzenekar?ref=ts&fref=ts


Len