2012. október 9., kedd

Héthúros találkozó

Szeptember utolsó hétvégéjén megrendezésre került egy az országban eddig egyedülállónak számító találkozó, vagy is egy héthúros gitárszemle a budapesti Barba Negra klubban. A kellemes családias légkörben eltelt rendezvényről, az egyik szervezőt, Szabó Danit faggattam.

Eredetileg baráti találkozónak indult ez a dolog, de végül is egy egész komoly rendezvényt kezdtél el szervezgetni. Honnan jött az ötlet?
Stílszerűen Ádámtól és Évától kezdeném :) Kiss Ádám hozta létre Facebookon az első hazai héthúros gitáros közösséget, aminek idővel egyre több tagja lett (e sorok írásakor kereken 130), és mint ez általában az ilyen kommunáknál lenni szokott, felmerült az igény, hogy a virtuális térből kilépve személyesen is megismerkedjen egymással a társaság magja. (Nyilván mint minden csoportban, itt is vannak hangadók és csendesen a háttérben meghúzódó arcok, az aktív mag olyan 10-15 emberre rúg nagyjából.) Már eleve úgy szólt az ötlet, hogy az emberek hoznák magukkal a hangszereiket is, és összeülnénk pár sör mellett valami olyan helyen, ahol lehet hangoskodni, tesztelni a hangszereket. Mielőtt pár hülyegyerek vidámparkisztikus rendezvényeként egy legyintéssel elintéznék a kedves olvasók a kezdeményezést, azt el kell mondanom (hangszerbolti alkalmazottként pláne elég nagy rálátásom van a dologra), hogy a héthúros, illetve egyéb, külföldi szakzsargont használva „extended-range”, azaz kiterjesztett hangterjedelmű gitárok gyakorlatilag száműzetésben vannak a hazai hangszerboltokban. Ha véletlenül tartanak is héthúros hangszereket az üzletekben, azok leginkább olcsó, belépő szintű, nem túl minőségi hangszerek. Ennek leginkább az az oka, hogy mialatt tőlünk nyugatabbra teljesen általános, hétköznapi eszköz lett egy ilyen extra hangterjedelmű gitár, addig itthon – köszönhetően annak, hogy a magyar közönség javarészt 20-30 éve frissnek számító dolgokat favorizál a mai napig, és érthetetlen ellenérzéssel, negatív hozzáállással fogad mindennemű modern zenei irányzatot – szinte ciki héthúros gitárokat használni, nem is nagyon keresik az üzletekben ezeket a gitárokat, ezért nem is éri meg tartani belőlük bővebb választékot. Ha valaki netán egy komolyabb héthúros hangszert szeretne vásárolni, de teljesen védhető módon előtte ki szeretné próbálni, hogy mennyire passzol a játékstílusához, komfort szempontjából mennyire felel meg az elvárásainak, nem tudja megtenni, mert egyszerűen nincsenek a boltokban ilyen hangszerek. A mi kis szerveződésünk ezt hivatott kicsit enyhíteni azzal, hogy „összedobtuk”, amink van, így kipróbálható volt a helyszínen a középkategóriás Schecter gitároktól kezdve az európai disztribúció teljes hiánya miatt itthon a fehér hollónál is ritkább Agile superstratokon és a limitált számban gyártott Epiphone Les Paul 7-esen át egészen az olyan kisszériában készült high-end amerikai hangszerekig, mint a Carvin, arról nem is beszélve, hogy voltak teljesen egyedi készítésű mesterhangszerek is, sőt, még az Ibanez belépő szintű 8 húros hangszere, az RGA-8 is megjelent az egyik kollégának köszönhetően. Lehetett faggatni Varjas Danit, a legyezőbundos hangszerépítés hazai úttörőjét, aki két saját készítésű gitárja mellett egy félkész hangszert is magával hozott, így akit érdekelt, abba is belepillanthatott, hogy milyen munkafolyamatokon megy keresztül egy hangszer, mire elkészül. Az eredeti ötlet szerint egy óradíjas próbatermet béreltünk volna ki egy délutánra, ám miután az időpontot lefixáltuk, kicsit megállt az egész dolog szervezése. Itt lépett be a képbe Vicky Sunday barátom, aki felvetette, hogy ezt az egészet egy nagyobb szabású szakmai nappá bővítve bevihetnénk a Barba Negra Music Club falai közé. Ezt én nagyon jó ötletnek tartottam, mivel egy próbaterem elég szűkös, az sem jó, ha figyelni kell az órát, hogy meddig lehetünk ott, és az utánpótlási vonalakat is nekünk kellett volna kiépíteni, ami sörfronton valószínűleg elbukott volna igen hamar. :) Így tulajdonképpen mindenki jól járt, hiszen Sunday kapcsolatainak köszönhetően a Medgyesi Hangszercenter megtámogatta az eseményt megfelelő backline felszereléssel, kaptunk 3 gitárládát és 2 erősítőfejet, amit itt is szeretnénk megköszönni Medgyesi Tibornak, ahogy az eseményre regisztrálók közt kisorsolt héthúros húrkészlet felajánlását is. Medgyesi Tibor jóvoltából Lukács Peta is tiszteletét tette ezen a vasárnap délutánon, és ha már ott járt, tartott egy kis bemutatót, ami inkább egy jó hangulatú kötetlen beszélgetésbe torkollott, sok hasznos infoval. :) A Barba Negra stábjának volt köszönhető az is, hogy az esemény híre bekerült olyan tematikus sajtóorgánumokba is, mint a Rockélet Magazin vagy az index Lángoló Gitárok blogja, ami egy kicsit hírét tudta vinni annak, hogy itthon is van ilyen kezdeményezés.

Voltak komolyabb programok?
Ez a dolog igazából arra volt kihegyezve, hogy a jelenlévők minél több hangszert ki tudjanak próbálni, és bár volt több ötlet programokra, amiket majd lehet, hogy egy következő alkalommal ellövünk (akkor már tanulva a mostani szervezésnél még azért meglévő gyermekbetegségekből), de igazából az egyetlen fixre szervezett program Lukács Peta gitár- és erősítőbemutatója volt.

Milyen volt a miniworkshop? 
A workshoppal kapcsolatban lehet leginkább megemlíteni, hogy azért nem sikerült mindent teljesen flottul organizálnunk, hiszen a hellyel történt megegyezés szerint a színpadi technikát nem használtuk, így viszont nem tudtunk miről zenei alapot bejátszani. Ezért aztán Peta átvágta a gordiuszi csomót azzal, hogy az összegyűlt hallgatóság kérdéseire válaszolt, amiből egy nagyon jó hangulatú, nagyon tanulságos kis párbeszéd kerekedett ki (erről videofelvétel is készült, remélhetőleg hamarosan látható lesz a youtube-on).

Milyen zenekarokkal találkozhattak a résztvevők?
Zenekarok nem léptek fel a rendezvényen ez alkalommal. Meglátjuk, hogy mennyire lesz igény a folytatásra, én elképzelhetőnek tartom, hogy idővel tudunk olyan kis találkozót csinálni, ahol koncertekre is sor kerülhet. Minden azon múlik, hogy a társaság mit igényel :)

Csak zenészek mentek el, vagy voltak laikus érdeklődők is?
Többségében zenészek, gitárosok voltak jelen, de akadtak laikus kísérők is. Azt hiszem, a képek is remekül tanúsítják, hogy „jogállástól” függetlenül mindenki jól érezte magát :)

Neked például milyen gitárkülönlegességeket volt szerencséd kipróbálni?
Nagyon tetszett – ismét, hiszen már korábban volt szerencsém kézbe fogni – Varjas Dani héthúros legyezőbundos Blackmachine-továbbgondolása, a Kurucz Ádám jóvoltából feltűnt Epiphone Les Paul 7, illetve Kiss András álomszép Carvinja. Ez utóbbi hangszer valami egészen finom, csodálatos gitár, az utolsó fillérig megérte az árát.

Voltak akik szerintem nem volt túl jó ötlet egy ilyen banzájt szervezni egy kis összejövetel helyett. Most hogy túl vagytok rajta, hogy érzed, megérte?
Mindenképpen, igazából az ilyen embereknek az a lételeme, hogy valamin károgjanak, számukra a legideálisabb az volna, ha saját magukkal társaloghatnának egész délután. Én személy szerint sajnálom, ha valaki eleve ilyen negatívan állt a dologhoz, de megmondom őszintén, hogy nekem most sem időm, sem energiám nem volt arra, hogy ezekkel a hangokkal hadakozzak. Számomra öröm, és az egész befektetett munka igazolása, hogy aki ott volt, kivétel nélkül jól érezte magát, senki nem mondta utána, hogy hát, jobb lett volna, ha egy óradíjas teremben, meleg sört kortyolgatva adogatunk körbe 3 gitárt. :) Hálistennek a rendezvény előtt is igazából egyetlen ember próbálta az indulatokat felkorbácsolni, ő egy közismerten kötekedő, megosztó személyiség, de a többség állást foglalt a találkozó ilyen módon való megrendezése mellett, úgyhogy mégcsak nem is én, hanem a közösség mutatott ajtót a bomlasztónak. Ettől függetlenül őt is szívesen látjuk, ha lesz legközelebb ilyen összejövetel, az ajtó mindenki előtt nyitva áll, aki az általános emberi normákat, illetve a másik ember véleményét, munkáját képes tiszteletben tartani.

Biztos sokan voltak, akik el szerettek volna menni, de nem jutottak el. Azoknak lesz még lehetőségük pótlásra?
Én szeretném, ha lenne, ötleteim vannak is rá, hogy mivel lehetne még feldobni, innentől kezdve a 7xpendables kezében a döntés :) Ha úgy alakul, hogy lesz rá igény, rám a következő alkalommal is lehet számítani, biztos, hogy a szervezés első vonalában leszek. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki eljött és részvételével támogatta a rendezvényt, Vicky Sunday-nek és Medgyesi Tibornak a sok segítséget, Lukács Petának pedig, hogy jelenlétével megtisztelt bennünket.

Köszönöm szépen a válaszokat. :)
Én köszönöm a lehetőséget, és sok sikert kívánok a poraiból feltámadt Blackbird Music Bloghoz!

Len