2012. augusztus 21., kedd

Jankai Valentin ~ "...dob nélkül már nem is lehetne az Életet "Nagydobra Verni"!"

Kicsit még visszakanyarodunk a szólóprojektek felé és a Blind Myself dobos Jankai Valentin munkásságával is picit megismerkedünk. Valentin keményen dolgozik a következő Synergy című albumán, ami egyelőre úgy látszik hogy késni fog. Hogy miért? Az interjúban megtudjátok.

Köszöntelek a blogon már másodszor, kedves Valentin! 
Készülget az újabb szólólemezed és elvileg ugye hamarosan meg is jelenik. Hogy halad a munka?
Szép lassan. Kevés az idő rá. A nap 24 órájából 26-27-et dolgozom, mínusz 1-et alszom, és a maradék már eleve nem létező mínusz órákat jó esetben a szólólemezem elkészítésével töltöm. Tehát még az is lehet, hogy tavaly előtt már megjelent a lemez, de még nem jelentettem be!

Tudsz már pontos dátumot, hogy mikor fogjuk megkapni? 
Sajnos folyton tolnom kell már a saját magamnak meghatározott dátumot is. Ennek a tényezőnek az összetevői a konstans, instabil munkaidő, a folytonos elégedetlenség saját magmamal szemben és néha-néha az ihlet és lehetőségek hiánya. Ígértem nyárra az anyagot, most meg úgy áll, hogy ősz.

Az új dal alapján, sokkal súlyosabb, modernebb, kicsit djentesebb anyagnak tűnik, mint az előző lemezed.
Mindig törekedtem arra, hogy egyedi megszólalásban, izgalmas hangulatot alakítson a művészetem. A dal, ami jóval a kiadás előtt publikálásra került, egy fejezet, egy érzés, egy üzenet a többi közül, ami a lemezre vonatkozóan nem egy behatárolt általános műfaji meghatározást jelent. A "Fear of Rejection" című dal egy (valóságot tükröző) álmomról szólt, ami megihletett, majd az alapvető üzenetének kereteibe a djentes, súlyos hangszerelés és emocionális éneklést éreztem hitelesnek. Minden dalnál az üzenet más öltözékben fejtődik ki, egyforma dalok nem lesznek, ahogyan az az előző lemezemen sem volt így. Egyébként az elsődleges zenei hatásokat illetően nagyjából fején találtad a szöget!


Miről szólnak majd az új dalok? 
Az én esetemben a "szólóprojekt" attól szóló, hogy a személyes mindennapos, vagy konkrét érzéseket, élményeket zenében fejtem ki. A szövegeim általában pszichológia (szociális), és/vagy társadalmi kritikával dússak. Illetve ott az élő példa, a Fear of Rejection ami, mint említettem konkrét forgatókönyvet körvonalazó álomról szól. Továbbá nem vetem meg az irodalmi hatásokat sem szövegíráskor.

Nagyon szemrevaló és érdekes a borítóterved is.
Ó köszönöm! Egy kedves ismerősöm unalmában rajzolt egy meghatározhatatlan objektumot, ami rettentően megtetszett, majd azt továbbfejlesztettem. Ez a forma tipikusan nekemvaló. Nem tudni mi az, elsőre talán egy madár? Vagy egy rája? Középen egy falevél? A borítón köretnek egy fantasy tájkép, ami szabad szemmel is jól látható drogos látomásokkal van teli, neonos, diumvisu trance-es színekkel. Ilyet sem láttam még, egész jól reflektálja a beteg elmémet. Hogy a korongon levő zenével ez a vizualizáció mennyire van összhangban... Még magam sem tudom.

Gondolom ezt is te magad készítetted.  
Így igaz, kivéve a kreatúra, amit Kaposvölgyi Attila rajzolt. Ezen kívűl minden mást, ami a szólóprojek teljes egészét alkotja, kizárólagos tevékenységi jogom képzi minden tevékenységi kör felett! :)

Beszéljünk egy kicsit a technikai háttérről, iszonyatosan jó a hangzás. Hol rögzítetted a hanganyagot?
Édesapám hangstúdiójában, egy videóvágó szobában a saját hordozható rendszeremmel. Ezt a natív technikai "konstellációt" látom idálisnak több okból is. Az élő dob és fej-ládás rögzítés azért nem jó, mert a stúdióban az én önös érdekű tevékenységemet nem szeretném az érdembeli, közös érdekű munkák útjába állítani. Másrészt pedig ez így kompakt. A hangzáson (kezdve a dobtestektől, a gitárfejig) a lemezmegjelenésig tudok változtatni, ha akarok. Harmadrészt, ez a lemezkészítés, nem hagyományos értelemben értendő. A dalszerzés, szövegírás, a keverés, a produceri munka stb. mind-mind egyidőben történik. Folyamatos fejlődés történik minden területen a legelső dal legelső hangjának lefogásától, a lemez megjelenéséig.
A stúdiórendszer teljes egészében digitális. Habár konkrét koncepcióm van a hangzást illetően, de mégis megvan a szabadságérzet és nekem ez baromi kényelmes! Végső esetben akár felüthetem élő dobokon is, reampolhatom a gitárokat, de ez mind valószínűtlen. Aztán a hangszerek. Nos, elektronikus dobcuccon, sokféle gitáron, a legmagasabb kaliberű stúdiómikrofon parkkal, szintetizátorokkal, illetve végeláthatatlan mennyiségű effekttel operálok.

Saját magad hangmérnöke voltál?
Igen, bár sosem ártott, ha egy-két hangmérnök barátomnak megmutattam és véleményeztettem a hangzást, mert képes vagyok néha elmenni erdőbe. Néha már képtelen vagyok különbséget tenni és viszonyítani dolgok közt. Az nagyon szar tud lenni. Mindenesetre véresen komolyan veszem a hangzást. Olyannyira, hogy néha a jól megszólalhatóság vezérel dalszerzésnél. Nem utolsó sorban rengeteget tapasztalok és tanulok!

Fognak valaha élőben is megszólalni a dalaid? 
Talán... Jelenleg nincs tervben egy élő formáció megalakítása. Őszintén szólva, úgy érzem, értelme se lenne.

Miért?
Egyrészt nem gondolom, hogy ez a fajta zenélés az embereket koncertrejárásra késztetné bármilyen szinten is. "némá valcsinak koncija lesz, nézzük már meg csórót, hadörűjjön'..." effektus. Szóval nem is merek álmodni arról, hogy ez mondjuk működik. - Másrészt lehet, hogy hülyének nézel, de ez szerintem egyáltalán nem is erről szól, hogy el legyen játszva koncerten, majd megtapsolja a közönség. Ez nekem nagyon idegen lenne. Elsősorban nem "A Közönségnek" csinálom a szólóprojektet, hanem inkább önmagamnak húzok fel egy célt minden lemeznél egyre magasabbra, hogy azt elérjem. Célkitűzés és önmagamnak megfelelés. Fákje. Bájdövéj hópjú lájk it! <3

A Blind Myselfbe vagy az ACTUSba is viszel riffeket, énektémákat, vagy szövegeket?
Szövegeket nem, viszont az új Blind Myself "Négyszögöl" érában saját dalaim, témáim is megjelentek, megjelennek. A Blind tagságából mindannyian egyenesen arányosan vesszük ki a részünket a dalszerzésnél, hangszerelésnél és produceri munkálatoknál. Tökéletes az összhang!
Az ACTUSnál is hasonlóan működnek a dolgok, de egész más az elmélet. Elég sokrétű zene, így mondjuk két zenekari próbán, két teljesen egyedülálló módon hatnak és alakulnak ki ugyanazok a dalok. Leginkább talán a pszichedelikus, improvizációs formulája miatt.

Annyi mindenen játszol, ráadásul remekül. Mégis a dob a fő hangszered, miért?
Életem a zene, a zenélés. Ennek szellemében alakítottam az életemet, hogy minél több szál fűzzön ehhez a csudálatos világhoz. 7 évesen kezdtem dobolni, rá pár évvel gitározni is, és jött a többi... Érzem magamon a tehetségtelenséget rengeteg területen, sajnos ezt be kell ismerni. Mindenben nem lehet az ember tök jó, de igyekszem minél többet kamuzni és az erősségemre rávilágítani. Erre a legtöbb zenész időben ráérez! :) - Persze gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni, hogy redukáljuk a kamuzást! A dobolás életem végéig szigorúan az elsődleges hangszer marad, mert én dobos vagyok. Ezt egyszerűen nem tudom kifejteni. Gitár nélkül el tudom képzelni az életemet, de dob nélkül egyáltalán nem. Képzeld csak el; dob nélkül már nem is lehetne az Életet "Nagydobra Verni"! Bocs ez gyenge volt.

Köszönöm a lehetőséget! Várjuk az új lemezt!
<3



Len