2012. május 10., csütörtök

Nagy Gergely ~ ESP VIPER CAMO/Rádai István ~ Washburn A 20

ESP VIPER CAMO
Sziasztok! Nagy Gergely vagyok a Social Rampage egyik gitárosa. Ebben a kis szösszenetben szeretném bemutatni a komplett motyómat, amit használok. Zajkeltő eszközeim forrása egy japán gyártmányú ESP VIPER CAMO típusú gitár, melynek már két éve tulajdonosa vagyok. Bár jó pár hangszerrel volt dolgom az évek folyamán (javarészt olcsóbb, középkategóriás cuccokkal) ez az első igazán komoly gitárom. Úgy érzem ráleltem arra a hangszerre, ami a legjobban passzol hozzám és igazán a sajátoménak tudom érezni. A külcsín alapján ez a legszebb gitár, amin valaha játszottam. Szeretem az egyszerű formákat és régóta élek-halok az SG alakért is. Ennek a gitárnak a készítői remekül bújtatták fiatalos, modern köntösbe a klasszikus SG formát, hiszen egy picit nyújtottabb, karcsúbb testet készítettek, a nyak pedig nagyon kecses. A gitár „összetevői”: mahagóni test és nyak ében fogólappal, ragasztott nyakas konstrukció, Gotoh kulcsok és húrláb, EMG 85 (nyak), EMG 81 (híd), kétoktávos nyak, 3 állású kapcsoló + hangszín, hangerő poti. A gitár viszonylag könnyű, ez koncerten nagy előny. A nyak nagyon kellemes, kényelmes. Főleg a mélyebb fekvéseknél lehet ezt igazán érezni, ott áll a legjobban az ember kezére. A gotoh magnum lock kulcsokat mindenképpen kiemelném. Behangolás után le tudjuk fixálni a húrokat anélkül, hogy satus gitárunk lenne.  A hangja telt, agresszív és mélytartományban nagyon erős. Hangkitartása kiváló és a magasabban fogott hangok is dinamikusan szólalnak meg, nem halkulnak- és vesznek el. A mahagóni test és az EMG 81 „duó” már alacsony torzításon is kőkeményen röfög és dögösen, agresszíven szól. Ennek én különösen örülök, mert szeretem a száraz, nyers, nem agyontorzított soundot. A nyaki hangszedőre kapcsolva egy kevésbé agresszív bár annál vastagabb és melegebb hangot kapunk. Tiszta részeknél használom, de olyan a zenénkben nagyon kevés van:) A gitár apró hátránya talán a rövidebb menzúra lehetne, pláne, hogy drop A hangolásban vagyunk. Ennek ellenére nincsen probléma a mélyre hangolással, nem hamis, bírja, sőt… jól is áll neki:) Összegzésképpen elmondhatom, hogy ez a gitár egy nagyon jól összerakott, egyszerű, bika hangszer. Erősítő gyanánt egy Randall RH300-as fejet nyúzunk, ami „csak” előfokcsöves, viszont a hangján ez egyáltalán nem érződik. Megvan benne a csöves dinamika és a hangja harapós. A ládám Randall RS412XLX típusú. Celestion V30-as és G12T75-ös lökőkkel van felszerelve. Kőkemény mélye van. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Washburn A 20
Mikor meglátják koncerten, mindenki megkérdezi: milyen gitár ez? Persze, ha megmondom, akkor sem sokat segítek. Nem túl gyakori, sőt ritkán találkozni már ezzel a típussal manapság. Alakja kicsit emlékeztet az Explorer formára, de mégsem teljesen olyan. Lágyabb lekerekítettebb vonalai jelzik, hogy kinézetre nem egy agresszív metál zúzógép, ám egy jó hangszedővel ki lehet hozni belőle egész harapós hangokat. Próbáltam már EMG hangszedőkkel is, de jelenleg DiMarzio pickup van benne. Ha negatívumot kellene mondanom róla, csak azt tudnám felhozni, hogy kissé fejnehéz, ami általában nem túl előnyös a gitárok körében, ha koncertezésről van szó, ha az ember nyakában lóg, de ez esetben nem ilyen ijesztő a helyzet, én nem is nagyon érzem, ha játszom rajta fellépéseken. A legérdekesebb része a gitárnyak, ami nem hagyományos ívelésű, hanem lapított, vagy tompa V keresztmetszetű, ami az eladó elmondása alapján másoknak nem tetszett, de nekem pont ez volt az, ami megfogott benne, amikor kinéztem magamnak. Ha kézbe veszed, egyből érzed, hogy egy minőségi cuccról van szó, még ha látszik is rajta, hogy veterán darab. A korát nem nagyon lehet megállapítani, de kb.20-30 éve lehet már a piacon legalább.  A fogása, rezgése, hangja, és a húrfekvése egyedi harmóniát sugároz, ami egyrészt köszönhető az átmenő nyaknak, illetve a gitártestnek, ami frankón össze van tákolva. Jó megjelenésű egyedi darab különcöknek. Az eredeti színe fényes fekete volt, de én rakattam rá narancssárga fóliát, ami ideiglenesen elég extreme külsőt kölcsönöz neki. Hangzására jellemző a sok közép tartomány mérsékelt magas, és mély tónussal, ami kompenzálható pl.: egy jó kis Randall RH 300-as fejjel, meg egy jó Randall ládával. Jelenleg ezt használom hozzá. Ha jól be van állítva, nagyon pontos, minden fekvésben, persze minél mélyebbre van hangolva, annál jobban hamiskássá válnak a felső tartományok, főleg, ha drop hangolást alkalmazunk a zenénkben. Nem igazán szólózásra, inkább riffelésre kitalált masina. A tiszta „nem torzított” hangjai nagyon erőteljesek, ám elég tompák, viszont a torzított hangzásnál nem kell nagyon feltekerni a gain-t, és ha adunk hozzá egy kis mélyet, és magasat, hogy a jó erős középtartományt kiszínesítsük, akkor nagyon keményen tud megszólalni. Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki még hozzá tud jutni egy ilyen régi darabhoz.

Rádai István – SOCIAL RAMPAGE 2012


Len