2012. május 15., kedd

Bencsik "Becse" Gergely - 4

Van egy régi cimborám itt Pécsett, akinek az élete lassan már valóban nem szól másról, mint a zenéről, hiszen négy projektben is elég aktívan tevékenykedik és különbözős programokkal is próbálja segíteni és színesíteni a helyi zenei életet. Néha én sem értem hogy bírja. :)

Az elmúlt hónapokban picit felpörögtek a dolgaid. Ugye a Rege feloszlott, de az Intuíció még mindig működik szerencsére.
A Rege az első lemez megjelenését követően idő és motiváció hiányában oszlott fel. Őszintén nekem sem volt kedvem tovább folytatni. Nem volt benne elég kihívás. Ezért hasonló zenei alapon, de sok dolgot átértékelve és újragondolva vágtunk bele Hajba Gergővel az Intuícióba.
Itt a hangsúly az improvizáción van. Olykor megkérdezik, hogy mi volt a címe az adott számnak, vagy melyik lemezünkön hallhatják. Ebből adódtak már érdekes helyzetek. :)
Gergő (továbbiakban Tisza) az első olyan gitáros mellettem, aki kellő szorgalommal és kitartással megtanulta az elméleti alapokat is, megfelelő hangszeres tudással rendelkezik és számíthatok rá egy-egy szélsőségekig kirohanó, már-már a közönség tűrőképességét feszegető impróban. Az utóbbi időben így is nagy kedvencünk lett egymás szívatása a különböző ütembontásokkal, tempóváltásokkal, zárás utáni újraindításokkal, kisegyházakkal, faviccekkel, lassan fogható poénokkal és emellett emészthetetlen mimikával.

Eléggé sok fellépésetek van, nagy érdeklődést mutat közönség az akusztikus zene iránt? 
[[Népzenét nem játszunk :)  A Virrasztók az egyetlen zenekar, amelyikben némi folkos konkrétumot elhúzok, illetve az Intuícióban is elő-elő kerül néha valami svéd vagy egyéb északi.]] Szerencsénkre jól mennek a dolgok mind az Intuíció, mind a Virrasztók háza táján. Az Intuícióval egy éve rögzítettünk Beck Olivér (Zoltán fia, darbuka) hárman egy lemezt. Ez hamarosan gyártásra megy, melyet követően  ebből is és a Rege - Egyszer volt... című lemezből is lehet ismét rendelni. (utóbbiból nem rég fogyott el a második 50db-os széria utolsó pár szeme).


Nemrég megzenéltük Szombathelyen a Herényi Virágút fesztivált, a pécsi Laubert Dezső Sportcsarnokot a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola fennállásának 100. évfordulójának alkalmából. (ezt most leszel szíves egy levegővel felolvasni). Úgy döntöttünk teszünk egy lépést előre az Intuval, így nyáron rögzítünk egy újabb lemezt. Ezen helyet fog kapni némi elektronika. Amolyan öncélú kísérletezés és crossoverelés, szerencse esetén nekünk is, több szerencse esetén másnak is tetszeni fog. :)
Gondok pedig természetesen mindig és mindenhol vannak. Az Intuíciót mióta az utolsó tagcsere volt (előtte egy emberrel megpróbáltam elindítani az Intuíciót, de nem volt az igazi), semmi belső konfliktus meg sem környékezte. Korábban nagyon triviális problémáink voltak. Nem tudtunk egy kislemezre rendesen befektetni (végül egyedül vittem be ezt a hajót), élőben voltak bakik a kísérettel, (néha leváltott 4/4-ből random/PI-be) voltak magatartással problémák (utcazenén káromkodva üvöltözés, amitől kiszaladok a világból) illetve ezeknek köszönhetően rossz célokat fogalmaztunk meg. Ezeket ha nem éli túl egy együttes a megfelelő tag kilövésével, akkor lesz egy elfekvő kártyavár a banda helyén.
Aztán jött Tisza, akivel minden rendben van. Zenészként, barátként, vitapartnerként és trollként is remekül megállja a helyét! Nem is normális. 
Most más problémákkal kell háborúznunk. Szakdolgozat, félévzárás, munka, barátnők, családok, az a k*rva alkohol. Persze ezek se nem rizikós dolgok, se nem kellemetlenek, de nehezen is zenélnénk ZH alatt vagy magánéleti, fedett-pályás, páros edzés és dominózás közben. :) Mi ehhez kishitűek vagyunk.

Az akusztikus zene mellett a metált is szereted és ugye egyike vagy a Virrasztóknak. Egy előző interjúban meséltél új klipről, albumról, hogy állnak a munkálatok? 
Május 12-én lesz két éve, hogy elindultunk arra a turnéra, amit követően végleg befogadott a zenekar. Tavaly nyár elején jött ki a Memento Mori, a zenekar 2. lemeze, ezen már én húzom az öregfát. Ezt követően Szkrobek és Tomusin is mutatták az új ötleteiket. Folyik az ötletelés, hamarosan én is szeretném bedobni amit kitaláltam, viszont még rengeteg dolga lesz a csapatnak a Memento Mori anyagával.
Az elmúlt hétvégén (május 6.) vágott bele az együttes egy újabb side-projectbe, ami előreláthatólag hónap végéig zárásra kerül. Elég nagy ív lesz. Annyit elárulhatok, hogy köze van egy videokliphez, de erről biztos fogunk még beszélgetni a nyár elején. :)

Van egy érdekes projekted ami a ZUD névre hallgat. Valamire nagyon készültök. 
Sunyiban, heves tenyérdörzsölgetések között építkezünk a tornatermünk sötétjében. Ez egy (nagy levegő) techno, trance, dubstep, dnb, goa, psytrance; heavy-, black-, death-, metal, metalcore, és még hadd ne soroljam, mi minden keveréke. Lényegében tientonból, oratóriumból, zsákos Frodó kocsmai dalaiból és verklis-szitárból keveset raktunk ebbe a zenébe.
Viccen kívül: elég sok elemet tudtam belerakni abból, amiből valamikor együtteseket akartam kezdeni. Most végre látjuk az ugródeszkát.
A demó kör végén járunk, most viszont a korábban említett elfoglaltságaink miatt a vártnál lassabb tempóban haladunk. Az idő rovására ment, hogy a megfelelő minőségű anyagot ilyen olcsón (szinte ingyen) előállítsuk. 
Régen bele akartam gázolni ebbe a ZUD történetbe, viszont itt is problémák voltak a humán erőforrással. Egyszer ki is nyilatkoztattam, hogy leteszek róla, ezt viszont Rab 'Kráken' Attila (ZUD, Niburta) nem hagyta. Így történt, hogy összekaptuk magunkat, lettünk öten és nekiálltunk hangoskodni.


Honnan fakadt az ötlet?
Amikor annak idején elkezdtem elektromos zenével kísérletezni, prüttyögni meg szórakoztatni magam, azon gondolkodtam, hogy ez hogy nézne ki élő zenével. Ötletem nem volt, hol kezdjem. Ez a szám volt az első, amire már ráírtam, hogy ZUD, ám a mostani zenénél sokkal nyugodtabb hangvételű. Kiforrt az elektronika, odakúr a dob-basszer-gitár-höri quadro.

Ezzel a csapattal gondolom koncertezni is szeretnétek. 
A demó megjelenésekor szeretnénk tartani Pécsen pár bemutató zúzást.
Ezt követően szeretnénk magunkat belevetni a koncertezésbe, amihez szükségünk lesz még hasonló- vagy közel hasonló stílusú együttesek közreműködésére. (metalcore, akármicore, modernmetal, progresszív-deep-aranybaöntött-bokáig hangolt djentmetalemorockcore, és egyébből rengeteg van itt, konkrétan Pécsen, amik között hiába rengeteg az igénytelen produkció, pár gyöngyszemet kinéztünk magunknak)
Egy próbakoncertet tartottunk, amin kipróbáltuk, hogyan működik a rendszer. Később kiderült, hogy ez egy tehetséggondozó akció volt és a korunk miatt nem kapunk helyezést, így nem jutunk tovább. Mókás volt. :)

Ha még egyet előre lépünk a vonalon, akkor elérkezünk az elektronikához és ezzel együtt a Soulvoid nevű projekthez. 
Ez egy összetett történet. Az elektromos zenén belül akartam egy hobby oldalt nyitni, ami mögött semmilyen kereskedelmi szándék nem volt. Van egy művészeti stílus, amit rendszerint nem értenek, nem tudnak értékelni nálunk, itt a szerény balkánon. (vagy ahogy nemrég a Kolin békeharcos, pofonvadász énekese megfogalmazta: a mocsárban)
Programozóként (mert a zene mellett webprogramozást tanulok és művelek, elkövetek és bűnözök) felkeltette az érdeklődésemet a demoscene. Ez egy multimédiás, szigorúan nem interaktív művészeti ág, amelyben kép és hang egyedi megoldásokkal van direkt leprogramozva. Az esetek többségében nem használnak előre elkészített függvénytárakat, hanem maguk a művészek kódolnak le -akár- egy fraktált és az abból létrejövő melódiát.
Megtetszett ez a művészeti hozzáállás, és választ adott a régóta bennem viaskodó kérdésre, hogy hogyan passzol a programozás a zenéléssel.
Hamar meg is találtam azt az eszközt, amivel szívesen bíbelődtem.
Elkezdtem egy '92-ben fejlesztett trackert (LSDJ) programozni egy mezei Nintendo Gameboy-on. Ezzel a klasszikus DMG-01-es játékgép hangjait tudtam paraméterezni. Van itt 8bit oszcillátor, meg 4biten mintavételezett sample. (Roland TR909, TR808, társai)
Aki ismeri ezt a stílust (chiptune) tudja, hogy rettenetesen torzonborz kis hangokból áll. Egyszerű programozási felületet biztosít, nagyon egyszerű hangzással, és itt a kihívás:
Ebből kell csinálni emészthető zenét, itt kell jól bekódolni az időre osztott panorámázást, leprogramozni egy jó pingpong delayt vagy összeszülni 3 oszcillátorból egy telített hangú lead szintit.
Bele vetettem magam ebbe a felfedező körbe, és mindaddig az elképzeléseim szerint haladt a dolog, ameddig egy világvégi, tábortüzes estén elő nem került egy erősítő meg a trackerem. A rögtönzött Live Actot követően elkérték a jelenlévők a hallott számokat. Miután érdeklődés és kitartás hiányában egyikünk sem programozott Bluetooth eszközzé egy gameboyt, boros üveget, égő faágat és egymást, ezért egy héttel később már a neten volt a 4 számos Bittack! Című felvétel. Ezt követően kaptam meghívást egy októberi Budapest Micro eseményre, ahol Beck Olivér (darbuka) segítségével tartottunk Nvyllund előtt egy telt-házas bulit. Ezt követte a koncert anyagát képező számok mixdownja Sidrone majd Wintercoder címen. 


Állandóan megkapom, hogy mi ez a szar. :D Ez egy öncélú tevékenység. Ahogy írtam, ez más tartalommal rendelkezik, mint amit egy átlagos fül egy zenétől vár. (pláne ha ez a fül csak a kereskedelmi tartalmat képes megemészteni)
Rendszerint idősebb zenészek, alacsonyabban iskolázott/kulturált emberek és halálomat kívánó exbarátnők hangoztatják, biztosnak vélt álláspontjukat az ilyen művészet értelmetlenségéről. :) Ők úgy hiszik, hogy a zene egy eladásra szánt termék, aminek meg kell felelnie a közösségi értékeknek. (ennek is van igazságtartalma, de mind tudjuk, hogy nem lehet ez a fő szempont. Aki ezen a véleményen van, egyszerűen: alkotó művészként nem ért a zenéhez.) Elkeserítő, hogy sok, magát zenészként/művészként elképzelő ember is akad ezek között. (gondolok itt a közvetlen környezetem sportzenészeire, a többiektől elnézést!)
Annyi biztos, hogy a felső kulturális művészeti ágakhoz hasonlóan, ennek a hátteréhez is kell érteni -mind technikailag, mind zeneileg- ahhoz, hogy befogadható legyen. Ebből a szempontból nagyon sok lehetetlen emberrel találkozok.
Sajnos nálunk még bőven dúl a XX. század vége. Nálunk a gondolkodó emberi archetípus is csak akkor lesz divat, ha lehivatkozza a 9gag, mint létező szubkultúrát és a DC fullcapet gyárt hozzá.
Az elektromos zenei underground is csak underground maradt, a mainstreamet futószalagon fossák a producerek. (ennek köszönhetően az elektromos zenéről én is egy luxus disco inkább VIP, mint „elit” közönségére és annak pszeudo-zenei ízlésére asszociáltam) Itt még nem érett ki a közönség -itt, azaz szerény hazánkban- arra, hogy befogadjon olyan művészeti ágakat, amelyek absztraktabb eszközöket és eljárásokat használnak. Erősen reménykedek azokban a kezdeményezésekben, amelyek az elmúlt pár évben oly nagy erőkkel indultak el. (gondolok itt a PTE-MK elektromos zenei és médiaművészeti képzésére, az egyre gyakoribb demo vetítésekre, az ajkai Árok Partyra a Budapest Micro-ra és még rengeteg más rendezvényre)

Viszonylag gyakran kiadsz egy-egy új nótát. Tervezel esetleg EP-t vagy hosszú albumot? 
A [soulvoid]-al természetesen. Most is tornászok a vizsgára készülés pihenőiben vagy a szakdolgozat és munka mellett rajta, hogy az utóbbi anyagokat összeszedve ki tudjam tenni egy egybefüggő anyagként. Chiptuneból nem tervezek mostanában semmi újítást, ha live act van, akkor is a wintercoder számai kerülnek elő. Amint említettem, az Intuval rámegyünk egy elektro-akusztikus crossoverre, miután lemélytorkoztuk a félévek meg egyéb önsanyargató tevékenységek zárását. 

Nem nehéz ennyi projektet összeegyeztetni?
Nem lehetetlen. Innentől csak kényelmi kérdés. Pillanatnyilag elég kényelmetlen. :)

Van még valami más is amit tartogatsz?
Egyelőre minden zenei ötletem pályán van. Egy dolog van, aminek a terveit évek óta dédelgetem, de még messze nem érett meg rá az idő, hogy belevágjak. Nem is részletezném még.



Len