2012. április 10., kedd

Rob Arnold & Andols Herrick - Új utakon

A mai interjúm nagyon különleges, mert két olyan ember válaszolt a kérdéseimre, akiket nagy példaképnek tartok.
Az eheti vendégeim a méltán híres amerikai
Chimaira zenekar volt gitárosa és dobosa, Rob Arnold és Andols Herrick. Beszéltek az új közös projektjükről, Rob Six Feet Underhez való csatlakozásáról, a jövőbeli terveikről és sok minden másról.

Kezdjük az elején. Tavaly a Chimaira elkezdett széthullani. Miért?
Andols
: Nagyon sok dolog elkezdett bonyolódni és mindenkinek megvolt a saját elképzelése. A zeneipar is rizikós mostanság, ahogy elmúlnak a szebb évek, az embereknek néha tovább kell lépnie hogy új dolgokat próbáljon ki.

Várható még közös munka, vagy akár fellépéseken való vendégszereplés a Chimairával?
Andols:
Nem tudhatom, de szerintem nem. A Chimaira felállása nagyon jó, Austin pedig egy fenomenális dobos.

Végül is miért léptél ki másodjára is?
Andols:
Igazából elengedtek, nem szerettem volna többé tagja lenni a zenekarnak akkor. Néha a személyiségem vagy hogy nem tudtam szenvedélyesen dolgozni, de ez már nem számít. Felesleges ezen gondolkodni, úgy tűnik ez volt a legjobb döntés mindenki számára.

Mit csináltál utána? Új zenekar, vagy koncentráltál a magánéletedre?
Andols:
Visszamentem a suliba, csináltam néhány szezonmunkát és órákat tartottam. Szerencsém volt és fel tudtam venni néhány igazán jó cuccot az orlandói I Will Break Thee zenekarnak januárban és a Faceless Rapport projectnek októberben. Az utóbbi szerintem az eddigi legjobb teljesítményem. Most is épp egy dubai zenekarnak veszek fel dobsávokat. Egyszerűen elképesztő... az emberek tuti falat bontanak majd tőle.

Milyen zenekart szeretnél?
Andols:
Nem vagyok benne biztos hogy valaha lesz még nagy zenekarom, hacsak nem lesz olyan ami nagyon állat és mellette még tudok élni is.

Na meséljetek egy kicsit a közös projektetekről! Kegyetlenek vagytok együtt...
Andols:
A projektem Robbal szerintem elég durva lesz. A fél életünket együtt játszottuk végig és úgy tűnik a rajongók is szerették amit együtt csináltunk régen. Amikor előtérbe került, írtam róla a Facebookon és Twitteren. Az emberek elég izgatottak voltak.
Rob: Igazából még elég kezdeti állapotban van. Pont most dolgoztunk együtt egy számon, elég gyors és brutális. Valami olyasmi ahol a Tomb of the Mutilated és Pass Out of Existence találkozik. Szerintem az összes szám ilyen lesz. Az album nagyon dinamikusnak ígérkezik. Csak hagyjuk hogy a dolgok történjenek és jöjjenek maguktól... lesz ami lesz. Úgy tervezzük hogy a lemez instrumentális lesz. De ahogy mondtam, jön ahogy jön. Szeretném hogy az anyag még idén elkészüljön és hogy még idén ki is legyen adva.



Rob, a Six Feet Under volt mindig a kedvenc zenekarod, milyen érzés hogy a tagja lehetsz?
Rob:
Olyan mint a Rocksztár című film. 15 voltam amikor először hallottam SFU-t. Nagyon benne voltam a Cannibal-ban pár évvel korábban és nagy rajongója voltam Barnes-nek. Amikor a kezembe került a Haunted, azt mondtam hogy "Szent Szar... nem gondoltam hogy Barnes munkája még jobb lehet." A haverjaimmal jammeltünk miközben szólt a CD és hörögük a dalszöveget. Most pedig.. az én bandám a SFU... maga Barnes kért meg hogy írjak neki egy albumot, egyszerűen szürreális. Egy olyan lehetőség ami máskor soha nem adódik.

Hogy haladnak a felvételek?
Rob:
Az Undead munkálatai kész vannak. Felvéve, keverve, masterelve. Májusban fog megjelenni. Nagyon büszke vagyok az anyagra és a felvételekre. Talán az eddigi legjobb munkám. A riffek nagyon betegek. Ami azt illeti minden az... a vokálok megdöbbentően jók. Minden dal egy "sing along". Talley meggyilkolta a dobokat. Minden tökéletes. A két kedvenc albumom amin Barnes dolgozott a Haunted és a The Bleeding, szóval megpróbáltam összekeverni azt a két lemezt mikor kerestem a hangzást. Szerintem sikerrel jártam, de mindenkinek más az ízlése és a véleménye.

Mesélj a The Elite-ről!
Rob:
A mostani Chimaira dobos Austin D'Amon és én találkoztunk pár éve, aztán váltottunk pár üzenetet. Tudtuk hogy majd kell együtt zenélnünk. Egy közös barátunk TJ Frost, egy tökös énekes. Már rég megbeszéltük hogy majd fogunk együtt dolgozni. Aztán behoztunk még egy srácot, Mike Drury-t hogy feljátssza a basszussávokat. Mike jammelt Andolssal még a Chimaira előtt a Sanctum-ban. Aki még nem hallott minket, az menjen és töltse le a WW3 EP-t az Itunesről vagy az Amazonról. Tervezzük hogy írunk új számokat és kiadunk egy EP-t is. Szorítsatok!

Biztos nagyon jó érzés lehet látni Youtubeon a covereket, amiken a

ti dalaitokat játsszák.
Andols:
Egy nagyon régi Chimaira fan Los Angelesből elküldött egy videót a kb 8 éves tesójáról, ahogy játssza a Destroy and Dominate című dalt. Na az durva volt.
Rob: Minden zenész érdekes aki megtanulja valamelyik dalunkat. Mindenképp király, akkor is ha jó vagy rossz az a cover, mert látod a szeretetet a srácokban. Akárki aki időt fordít arra, hogy megtanuljon egy számot, felvegye és hibátlanul előadja, majd feltölti a világnak, megérdemli a figyelmet. Csak nyomjátok!

Nagyon jó dobos és gitáros vagytok... de más hangszeren is tudtok játszani?
Andols:
Tanultam gitározni és zongorázni, de igazából nem vagyok túl jó. Bár jobban tudnék zongorázni, a dob után az a kedvenc hangszerem.
Rob: Kicsit tudok dobolni és basszerozni. Valójában minden gitáros tud basszerozni, de nem mindig jól. Pár éve foglalkozom vele hogy jobban érezzem és tiszteljem a hangszert. Igazán sokat a Chimaira - Age of Hell lemezfelvétele során tanultam. Az összes dalon én játszottam egyet kivéve. Ben Schigel-el az oldalamon, feltérképeztük az összes basszus témát amiket a számok és riffek adtak. Amint felvettük a gitárokat, odaültünk egy basszusgitárral és kísérletezgettünk. Mindenhova azt vettük fel ami a legjobban hangzott. Hihetetlenül jó élmény és tapasztalat volt. Az új tudást magammal vittem és felhasználtam a Six Feet Under felvételeken.
Mindig szerettem dobolni. Először a Sanctumban kezdtem dobolni, mert nem találtunk sehol dobost. De végül is megtaláltuk Andols-t és visszaváltottam gitárra. Aztán a Sanctum után de még a Chimaira előtt, doboltam egy Common Thread nevű bandában. Na ott a The Elite énekese Mike Drury nyomta és a Chimaira mostani basszerosa, Andrew Ermlick bőgőzött. Andrew pedig otthagyta a zenekart hogy csatlakozzon a Chimairához, később én is követtem.
Valamikor később majd szeretnék egy cuccot amin én játszom az összes hangszeren... Dave Grohl stílus. De addig még sokat kell tanulnom.

Andols mit gondolsz, mitől lesz egy dobos jó?
Andols:
Természetesség, kreativitás és jó ütések. Ezek teszik naggyá a kedvenc dobosaimat: Gene Hoglan-t, Derek Roddy-t, Mike Portnoy-t, és Charlie Benante-t.



Ki kellene adnod egy oktató DVD-t!
Andols:
Már van! Kettő is! A kiadóm Hal Leonard egy oktatókönyvvel együtt fogja megjelentetni az év későbbi felében. Kicsit felpörgetjük majd a dolgokat, szóval majd jön előbb vagy utóbb.

Ha már ott tartunk, Rob neked is van már DVD-d. Nagyon sokat tanultan róla jómagam is. Lesz folytatás?
Rob:
Remek! Örülök hogy élvezted és hogy tanultál belőle valami újat! Nem vagyok benne biztos hogy fog készülni újabb cucc, de idővel majd kiderül. De tervezem hogy csinálok pár online oktató anyagot. Szóval figyelj!

Analóg vagy digitális? Modellezés vagy pedálok és erősítő?
Rob:
Azt kell mondjam hogy digitális, de csak azért mert ebbe nőttem fel, de tisztelem a hangzásbeli különbséget a két világ között. Semmi nem ver egy remek analóg felvételt, de nagyon nehéz találni megfelelő körülményeket analóg cuccokhoz manapság. Tény hogy akármilyen analóg dologról van szó, már biztos találsz digitális változatot valahol. Ha pedig arról van szó hogy pedálok, erősítők és modellezés... én mindegyiket használom egy picit. Szerintem ez csodálatos, hihetetlen nagy arzenál állt rendelkezésemre.
Stúdióban általában modellezős cuccal kezdek. Aztán újra felveszem a végleges sávokat egy hatalmas ládán keresztül. Melyik az én választott kombóm? Természetesen Peavey 6505+ egy Mesa 4X12-n át.

Saját ESP gitárod van. Mesélj róla kérlek!
Rob:
Az összes gitárom fantasztikus. Nem érdekelnek más modellek, de persze más cégek is csinálnak nagyon jó gitárokat. Az ESP megadott nekem mindent, amire szükségem van és még annál is többet. A minőség és a kényelem felülmúlhatatlan, jól is néznek ki... ja és igen, tökéletesek. Az én cuccom az RA-600 nekem lett gyártva, szóval igazából nem lehetne jobb gitárom. De sok minden más is érdekel és ez az, ami az egész gitárvilágot királlyá teszi. Olyanok mint az autók, mindenkinek van egy, ami kifejezheti az egyéniségét. Bizonyos összegért, az összeset személyre lehet szabni. Ahogy az autó úgy a gitár is... ahogy használod, ha jól ha nem, meghatározza a helyedet a világon.

Az az igazság, hogy Matt és te, roppantul alul értékelt gitárosok vagytok... pedig hihetetlenül jók vagytok. Miért lehet ez?
Rob:
Köszönöm! Valószínűleg amúgy azért, mert nagyon kemény zenét játszunk. A zúzós zene eléggé egy underground dolog. Ezért ritkán játsszák rádióban vagy a TV-ben. Sokan még soha nem is hallottak rólunk. Soha nem fognak ránk úgy tekinteni mint Eric Clapton-ra, Jimmy Page-re, vagy mint egy John Mayer-re. Nem helyezem egy kategóriába magam ilyen nagy nevekkel, csak példának mondom. Remélem érted.

Mind a ketten nagyon tapasztalt zenészek vagytok már. Mit láttok, mi a helyzet a zenevilágban? Miért nehéz vezetni egy bandát?
Andols:
A zeneipar egy necces dolog. A lemez eladások nagyon visszaestek. Bármit is keresel, három kattintás letölteni. A fesztiválokon kívül, mindenhol a koncertek is kezdenek apadni. Ez a két dolog együtt nagyon sokat ártott mindenkinek a szférában.
Rob: Nehéz kérdés. De én hiszek benne, hogy az igazán jó zene soha nem marad figyelmen kívül. Szóval... túl sok az átlagos zene odakint? Talán mert nem adnak el többé lemezeket? Trent Reznor egyszer azt mondta: "Mi (mármint zenészek) épp gépírókat adunk el. De ki használ még egyáltalán gépírókat?"
Szóval ha valami tényleg igazán jó és a megfelelő emberek meghallják, akkor azt el fogják adni. Tehát ha nem tudod eladni a termékedet, akkor nem lehet hogy a cuccod nem elég jó? Lehet hogy még keményebben kell dolgoznod, hogy még jobb és még tökéletesebb legyen a terméked. De lehet hogy tényleg csak a cd eladások álltak le és még senki nem találta ki, hogy hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet. Valami úgy is fog történni ami helyreráz mindent, mert a zene sosem fog eltűnni. De addig is... csak a legjobbak élik túl.

Na és a végére egy hülye kérdés... miért szeretitek annyira Jean-Claude Van Dame-ot? :D
Andols:
Mert az én korosztályom legjobb színésze. Ja és mert tud körbepörgőrúgni!
Rob: Mark a nagy rajongó, de én is nagy fan vagyok. Úgy értem, ember... Véres Játék, Kickboxer, Dupla Dinamit, Cyborg, Oroszlánszív. Eleget mondtam.



Len