2011. szeptember 10., szombat

Keeper of Dreams

Mostanság eléggé a figyelem központjába került a nem régiben picit átalakult magyar, Keeper of Dreams. Feltettem pár kérdést a srácoknak hogy megismerhessétek ti is őket. :)

Nos srácok, ennek a kicsit old's coolosabb death témának, ti voltatok talán az első jelesebb képviselői hazánkban. Még is kik voltak azok, akik titeket motiváltak, hatottak annak idején a zenétekre?
Dani(Szabó Dániel - gitár): Ezt szerintem túlzás kijelenteni, hiszen remek death metal együttesek működtek itthon már a 90-es évek első felében is, és ha szigorúan azt nézzük, hogy felvállaltan Death-hatású zenét ki csinált itthon, akkor a Megazetor nevét mindenképp meg kell említeni, az ő első anyagukon is legalább annyira kísértett a néhai Chuck Schuldiner munkásságának lenyomata, mint az első Keeper demón és lemezen. A kezdetekről meséljen viszont inkább Marci és Tomi, hiszen ők voltak ott már az alakulásnál is, mi Levvel csak később érkeztünk.

Tomi(Korb Tamás - basszus, ének): Nem, én se hinném, hogy mi lettünk volna az elsők.. és ez most nem szerénység akar lenni. :D Talán ebben a formában más nem tolt ilyen zenét.. mert senki se volt ilyen pofátlan,mint mi hahah. :P Amúgy ha jól emlékszem,először Death tribute-nek indultunk,akkoriban. (persze ez is max 5 éve lehetett..) Nagyon szerettük a Death-et, nekem is napi betevő volt, Marci meg méginkább benne volt a témában. Emlékszem mennyire precízen nyomta akkor is már, meg milyen jól levette a Chuck-féle stílusjegyeket. Nagyon fainul nyomta már akkor is.. aztán jöttek a változások.. Amúgy ha jól emlékszem, nekem akkor még ilyenek forogtak a pléjerben: Opeth, Kataonia, Borknagar, Arch Enemy... Ezek a hatások viszont nem érződtek ki, mivel az első albumra kedves Marcink írt minden dalt, a kis zsarnok. :D
Marci(Kiss Márton - gitár, hörgés): Hát igen, Tomi jól beszél, valahogy így kezdett el beindulni a gépezet anno :) Persze azóta minden teljesen átalakult, mostmár demokráciában dolgozunk :D Akkoriban a Death mellett az én legnagyobb hatásaim még talán a Cynic, Atheist, Pestilence, Voivod és esetleg a Sepultura korai lemezei voltak, ezen a vonalon szerettem volna kialakítani a saját stílusunk is, de mivel a hörgésem leginkább Chuck hangjára hasonlított, így a Death ugrott be a legtöbb embernek. Élveztem nagyon azt az időszakot, sokat koncerteztünk, ha nem is mindig nagy tömegek előtt. Mostanában kevesebb a koncert, sőt már jó ideje egyáltalán nem volt, viszont zeneileg szerintem rengeteget fejlődtünk. Sokkal alaposabban és kifinomultabban próbáljuk megírni a számokat, figyelve rá, hogy a harmóniák is minél érdekesebbek legyenek. Most a koncertgépezet is be fog indulni hamarosan, egyfajta "hibrid koncertsorozatot tervezünk, de erről majd később.

Mennyire zenéltek a közönségnek és mennyire inkább magatoknak?
Dani: Fontosak a közönségtől kapott visszajelzések, szerintem hazudik, aki azt mondja, hogy teljes mértékben hidegen hagyja, hogy mit gondol a közönség. Viszont a dalszerzésben, a saját stílus alakulásában nem játszanak szerepet a futó trendek, azt játsszuk, ami természetesen jön belülről. Kitérnék itt egy olyan dologra, ami nemrégiben a Columbo's Wife klipjére kapott egyik hozzászólásban fogalmazódott meg. Nem tudom pontosan idézni, de az volt a lényeg, hogy elmozdultunk a kezdetekben igencsak tetten érhető Death hatásoktól egy modernebb irányba, és emiatt megkérdőjelezhető a csapat hitelessége. Nekem egyből az jutott az eszembe, hogy akik Chuck Schuldiner életművét ismerik, nyilvánvaló, hogy pl. ő sem ragadt le soha egy bevált formulánál, lemezről lemezre fejlődött, alakult a stílusa, ami számomra az The Sound Of Perseverance lemezben csúcsosodott ki, de nem áll tőle messze a Control Denied anyag sem, mégsem kérdőjelezték meg a hitelességét emiatt. Mivel a zenekar tagságának a fele lecserélődött, így szerintem törvényszerű, hogy alakul, érik a zenei világ is, és természetesen ebben az is benne van, hogy változik a potenciális közönség is. Én azt szeretném egyszer megérni, hogy Magyarországon is olyan nyitott gondolkodású lesz a rock/metal zenéket szerető réteg, hogy nem utasít el csípőből mindent, ami nem "olyan, mint valami", vagy ami modern, naprakész.

Tomi: Én szeretem a közönséget, és azt hiszem most egy másféle réteget is megcélzunk majd,vagy akár mindenkit, aztán aki affinitást mutat, az elkapja majd a kíper-vírust haha... Szeretnék úgy zenélni a Keeperben, hogy az nekem is a lehető legjobb legyen, és hogy ez lejöjjön a színpadról is, ezáltal megtalálja a közönséget..és nekik is legalább ugyanolyan jó legyen, vagy akár jobb. :D:D Hogy mások mit várnak, az nem annyira izgat fel.. Volt aki egy új dal hallatán elásott minket, már nem szó szerint, de vannak elkötelezett old school arcok. :D Vicceltünk is a múltkor,hogy lesz majd "old school keeper rajongó", aki majd a "régi" hangzást, borítót, felállást sírja vissza, és lesznek az új, "pózer" irányt támogató rockkatonák.. :D

Marci: Régebben engem nem igazán érdekelt a közönség "igénye", valahogy biztos voltam benne, hogy amit csinálunk az tetszik az embereknek. Aztán rá kellett jönnöm, hogy sajnos egyrészt az előadásmódunkon is van mit fejleszteni, és a stílus sem az a fajta ami nagyobb létszámot megmozgat. Megmondom azt is, hogy miért. Az oldschool arcok nagy részével az a baj, hogy csak azokat a bandákat értékelik igazán, amik tényleg régiek, azokat kevésbé amik mondjuk fiatalok, de hozzák majdhogynem ugyanazt a szintet. És igazuk is van, én is szeretem az Iron Maident pl, de ha ma próbálná meg ugyanazt csinálni 5 hasonlóan tehetséges ember, nem sokáig jutnának és engem sem érdekelne. Emellett rájuk is igaz, hogy ha ma kezdenének zenélni, biztos vagyok benne, ők is teljesen mást csinálnának. Egyszerűen más idők járnak már. Így aztán igyekszünk olyan dalokat írni ami a 2011 emberének szól, reméljük ezáltal sikerül is majd többet megmozgatni közülük :)

Voltak nálatok tagcserék is ha jól tudom, mesélnétek erről egy kicsit?
Dani: Engem 2009 végén keresett meg Marci, hogy Gesztes Dáviddal már nem szeretnének tovább zenélni, és mivel mi már évek óta ismertük egymást "virtuálisan", illetve az egyik korábbi zenekarommal közös koncertje is volt a Keepernek. Nekem nagyon bejött Marci hozzáállása a dolgokhoz, a zenei világ is, ezért igent mondtam a lehetőségre, amit azóta sem bántam meg. Dobosfronton hasonló dolog zajlott le, Márk már nem érezte magáénak a mi zenei közegünket, a Leanderben jobban megtalálta a számítását, ezért a kilépés mellett döntött. Lev úgy került a képbe, hogy a barátnőm zenekarában a másik gitáros Lev barátnője, és egy koncerten dumáltunk arról, hogy mi éppen dobost keresünk, neki meg épp nincs zenekara, miért ne próbálhatnánk ki, hogy mit tudnánk összerakni közösen? Végül hálistennek nagyon jól sült el a dolog, nagyon egyben van most így a társaság és én nagyon bizakodó vagyok, hogy ezen a modern vonalon itthon úttörő dolgokat tudunk véghezvinni.

Tomi: Megtörtént,aminek meg kellett történnie...én féltem kicsit,mert Gesztessel nagyon jókat ökörködtünk, berúgtunk, miegymás:D..és utána éreztem egy űrt a szívemben..azt hiszem, Marci, Dani és én, kb. hasonló béke szinten állunk, a tüzesebb vonalat most Levente vette át... Mi meg öregesen fröccsözgetünk koncert előtt után(hahaha) Zeneileg egyértelműen előrelépés a két új tag: pontosság, feszesség, tudás, elkötelezettség, a szív és az ész (Ossian:)...



A stílus fő változásának az oka, gyakorlatilag a felállásban való változás volt az oka, vagy egyébként is várható lett volna?
Dani: Nagyban közrejátszottak a tagcserék, de Marcinak és Tominak is igénye volt arra, hogy elhagyjuk ezt a régisulis vonalat, ami ugyan tökjó, és a mai napig felvállalhatónak tartjuk az első lemezes dolgokat is, de fiatal zenészekként több lehetőséget látunk abban, hogy mai, modern dolgokat csináljunk ahelyett, hogy 15-20 éve frissnek számító zenét játsszunk a hagyományőrzés jegyében. Tudom, hogy itthon sokak szemében ez szentségtörésnek, önmagunk eladásának számít, de bízunk benne, hogy előbb utóbb a modern dolgokra is fogékonyak lesznek a hazai zenehallgatók is, nem pedig 5-10 év késéssel fogadják el, hogy bizony a modern zenék is lehetnek értékesek.

Tomi:Én nagyon örültem a változásoknak, sőt...az ok egyszerű, mi magunk is változtunk:) vagy akár a tagok összetétele. Gesztes pl őstrasher volt, de később funky-t szeretett volna jáccani:D többek között emiatt is történt a távozása.. Én szerettem az eredeti vonalat, de ahogy kijöttünk a Death bűvöletből, valahogy értelmét vesztette ez a dolog. Mondhatnám úgy is, hogy volt egy szép festményünk, amire büszkék voltunk, mert elkészült, és kijött belőlünk, aztán most más hatású képek jelennek meg a fejünkben, nem kérdés, hogy a festmény is más hatásokat mutat, ez most rétegzettebb, több színnel, több emócióval, több hanggal, több hangulattal. Nekem jobban tetszünk most,mint mondjuk két éve. Nem beszélve arról, hogy én is többet mutathatok magamból. Dalolászok, írhatok "alteros" magyar szövegeket:D Személy szerint jobban kiveszem a részem a "munkából".

Marci: Itt kb ugyanazt tudnám elmondani, mint "kollégáim", nem láttuk értelmét egy az egyben ugyanazt a vonalat folytatni, és változott is a zenei világunk. Én már eljutottam odaáig, részben Tamás mester tanításainak köszönhetően, hogy nem érdekelnek a zenei kötöttségek (stílusbeli), azt
csináljuk ami tetszik és kész :)

Mennyiben változott meg az alkotás folyamata? Mit csináltok másképp?
Dani: A korábbi dalszerzési folyamatról nemigen tudok nyilatkozni, talán interaktívabb most az egész, mindenki jobban ki tudja teljesíteni a saját ötleteit egy-egy dalon belül. Nagy előrelépésnek tartom Tomi dallamos énekét, szerintem nagy kár lenne nem kiaknázni, hogy van egy ilyen tehetséges énekes a zenekarban, amikor en bloc énekesválságról beszélhetünk a hazai rock/metal undergroundban.

Tomi: A dalokat Marci és Dani írja, a basszertémákat én találom ki, általában a feljátszás előtti 5 mp-ben. :D Mondjuk régen is így toltam..ááá gyakorolni kéne:PP Van ami nem változik hahah

Marci: A kezdeti diktatúrától, amiben én voltam a diktátor, mára eljutottunk a teljes demokráciáig, és az utolsó hangig mindenki beleszólhat mindenbe. Ennek van jó és rossz oldala: Rossz, hogy így lassabban haladunk, az viszont sokkal fontosabb, hogy a végeredmény mindig egyértelműen jobb.

Végülis ki a fő ötletgazda?
Dani: Jelenleg a hangszeres dolgokat mondhatni 50-50%-ban megosztva hozzuk Marcival, amihez Tomi hozzáteszi a jellegzetes, a gitároktól sokszor elkalandozó basszusgitártémáit. A dobtémákban elég gyakran benne van az én kezem is, mert a saját ötleteim kidolgozásánál mindig megcsinálom a dobokat is az adott gitártémák alá, amit aztán Levvel közösen csiszolunk véglegesre. De pl. a Columbo's Wife dobtémáit szinte teljesen én találtam ki. Az énekekért javarészt Tomi felel, de Marci a saját ötleteinél van, hogy énekdallammal együtt találja ki a dolgokat, a vokáltémákat pedig Tominak köszönhetjük.

Tomi: A dalok alapjait Dani és Marci írja,mint mondtam. :) Dani a dobot is faszán megírja, Marci "eldiszharmonizálgat"..az ötletelés közös munka végülis, de mennyiségileg ők tesznek hozzá "többet".

Dani játékában van valami ami nagyon megfogott. Kik a kedvenc zenészeid, gitárosaid? Kik hatottak rád?

Dani: Köszönöm, jólesik ezt hallani :) Kezdetben az Iron Maiden gitárosai voltak rám nagy hatással, főleg Adrian Smith játékát emelném ki, akinek a dallamérzéke elsőrangú, és sokat tanultam belőle a kezdetekkor az íz, frazírozás tekintetében. Utána évekig Jeff Loomis volt a meghatározó hatás, akinek nagyban köszönhető a metal gitározás forradalmasítása az ezredforduló környékén a héthúros gitárok beemelésével. Manapság az olyan modern felfogású gitárosok vannak rám hatással, mint Misha 'Bulb' Mansoor a Periphery-ből, Tosin Abasi, az Animals As Leaders zenei agya, de nem hagyhatom ki a leghaladóbb hozzáállású hazai gitárost, Czifra Mikit sem, akitől rengeteget tanultam az utóbbi egy évben. A Keeper Of Dreams dolgainak modernizálásában nagy szerepe van a Mikitől tanult dolgoknak, többek közt
drop G hangolást is az ő bátorítására kezdtem/kezdtük használni. Az ilyen egyértelmű dolgok mellett nagyon sokat jelent, hogy különféle remek jazzformációkkal dolgozhattam az utóbbi években hangosítóként, gondolok itt Kardos Dani több formációjára, mint pl. a Sleeping Camels vagy a Butterfly Effect vagy a szintén kiváló Transform Quintetre, ahol Gyémánt Bálint gitározik csodálatosan. Külföldi jazzgitárosok közül nagyon szeretem John McLaughlinnak szinte bármilyen megmozdulását, különös tekintettel a Mahavishnu Orchestrára, illetve Allan Holdsworth dolgaiból is rengeteget lehet tanulni. A lényeg, hogy nem szabad szemellenzősen csak egyféle stílusra ráállni, főleg manapság, amikor rengeteg jó zene van stílustól függetlenül.

Tomi:
Dani nagyon faja gitáros:)

Mint zenész, én is tudom hogy az ismertté vállásban nagyon nagy szerepe van a reklámnak és igen nehéz felkelteni az emberek érdeklődését. Ti mit gonoltok erről?
Dani: Jelen kell lenni ezerrel mindenféle online és közösségi felületen amellett, hogy nagyon kell nyomni a koncertezést is. Az működik jól, ha lehetőleg hétről hétre van valami új info, amit meg lehet osztani az erre fogékony közönséggel, egyszerűen olyan mennyiségű zene jelenik meg napról napra, hogy másképp nagyon hamar eltűnik a radarokról egy zenekar. Mi is ezen a fronton próbálunk erősíteni, a Columbo's Wife klipje után ezért álltunk neki rohamtempóban a többi új dal összerakásának. A youtube-ra feltett frappáns videók tudják ma elsődlegesen elcsípni a potenciális közönséget, kiváló példája ennek az, ahogyan Leander felfuttatta a saját projektjét. Persze jó dalok nélkül nem nagyon működik ez sem, meg kell találni - csúnya kifejezéssel élve - azt a piaci rést, ahol el lehet kapni új dolgokkal olyan közönséget, akik eddig maximum külföldi előadók közt kereshettek új kedvenceket. Ezen vagyunk most mi is, kipróbáljuk, hogy magyar nyelven mennyivel kapósabbak a dolgaink a hazai közönség köreiben, miközben folyamatosan promozunk külföldre is, a Columbo klipjére pl. elég jó visszajelzések jöttek mindkét frontról.

Tomi: Én egy reklám lehetőséget látok magunk előtt..a koncerteket, és hogy maradandó élményt hagyjunk magunk után..az újság,a tv stb. is mind reklám, de manapság ez már nem marad meg annyira sztem..nem kötődik hozzá emocionális élmény, ezért nem vésődik be úgy..Én a koncertekben bízom..

Marci: Itt már abszolút nem tudok újat mondani, csak annyit, hogy a remek
elméleti megoldásokat át is kell vinni a gyakorlatba, tűzzel vassal... ez az, ami nehezen megy kicsit nekünk, mivel mindenkinek akadnak egyéb elfoglaltságai. Csak remélni tudom, hogy eljussunk olyan szintre hamarosan, hogy mindannyiunknak a Keeper of Dreams legyen a legfontosabb. :)

Terveztek újabb lemezt, esetleg EP-t, klippet kiadni a közeljövőben? Vagy esetleg most egy ideig szépen folyamatosan adtok ki dalokat egyesével? Dani: Mindenképpen szeretnénk az ősz folyamán összerakni legalább 5-6 új dalt. Én azt favorizálnám, ha ez egy promoanyag formájában napvilágot is láthatna, de egyelőre egymásnak feszülnek az aspektusok a zenekaron belül arról, hogy mi legyen a következő lépés. Marci mindenképpen teljes lemezanyagban gondolkodik, mondván, hogy EP-ket senki nem hallgat meg, én pedig az előzö kérdésben már megfogalmazott meglátásom miatt azt mondom, hogy folyamatosan kell csepegtetni a dalokat, ahogy elkészülnek, hogy fenn tudjuk tartani az érdeklődést. Klipet a hamarosan elkészülő új dalra én szeretnék csinálni, van is egy elég jó ötletem arra, hogy miképp lenne ez megvalósítható, viszont ebbe a dolog anyagi vonzatai még rendesen beleszólhatnak.

Marci: Én valóban nem igazán támogatom az EP-zést, azzal viszont egyetértek, hogy a lemez előtt csepegtetni kell már új dalokat mindenféle portálon. Azt viszont szeretném, hogyha már egy profi hangzású anyagot csinálunk, akkor annak legyen egy íve, egy "története", ne csak néhány egymás mellé hajigált szám legyen. Erre jobb lehetőséget ad, ha legalább 7-8 számban gondolkodunk.

Köszönöm szépen, hogy "itt" voltatok velem. :)

Mi köszönjük a lehetőséget, és sok sikert kívánunk ehhez a remek kezdeményezéshez, reméljük, hogy sok jó hazai bandát sikerül kicsit jobban megismertetni a közönséggel!


http://www.facebook.com/keeperofdreamsband
http://www.myspace.com/keeperofdreamsmetal
http://www.reverbnation.com/keeperofdreams